A tökéletes szülő mítosza

A minap olvastam egy bejegyzést egy segítő szakembereket tömörítő csoportban, amiben egy illető segítséget kért, mert a neveltetése annyira erősen korlátozza a felnőtt életét, hogy megrekedtnek érzi magát. Nagyon sok segítő szándékú ember írt mindenféle tippeket, ám egy hozzászóláson megakadt a szemem. Azt írta ez a segítő szakmában dolgozó, hogy a szülők hibáztatása ma divatos és helytelen, és ehelyett  azt javasolta, hogy bejegyzés szerzője keresse meg őt.

A szülő felelősségének kimondása nem a szülő hibáztatása

Az nem segít egy emberen, ha a fájdalmát negligálják. Ha ő azt éli meg, hogy a szülei valamit eltoltak, akkor ez az ő megélése függetlenül attól, hogy ez a külvilág számára mennyire érvényes megélés. Akkor válik kiegyensúlyozottá, ha feldolgozza magában ezt a tapasztalatot.
 
A szülő felelősségének kimondása nem a szülő hibáztatása. Ideje lenne már elengedni azt a tévképzetet, hogy a szülő fedhetetlen. A gyermek a végsőkig lojális a szülihez, mi több, az egész családi rendszerhez, amihez tartozik. Olyannyira, hogy akár sorsot is átvállal a felmenőktől, hogy inkább ő szenvedjen, ne a szerettei. Ha egy gyerek emellett az ősi és erős energetikai lojalitás mellett eljut odáig, hogy kimondja, „amikor ezt tetted, az nagyon fájt”, az egy hosszú folyamat vége, őrlődés, önfeladás előzi meg, bűntudat, hogy ha kimondom, akkor nem szeretem eléggé az anyámat, apámat vagy a felmenőimet.
 
☝Egy gyerek nem élheti a felmenői életét. Nem lehet boldogtalan azért, hogy lojális legyen a boldogtalan felmenőkhöz. ☝
 
Bátor őszinteség kell ahhoz, hogy egy gyermek új utat válasszon.
 
Bátornak kell lennie, ha fel akarja szabadítani magát és visszaszerezni önnön erejét, és nem a nagypapa, a nagynéni vagy a szülők fájdalmát élni.
 
Ha mer több lenni, mint az ősei.
 
Ha mer önmaga lenni, még akkor is, ha ezért kezdetben nem fogadják el.
 
Ha mer boldog lenni, mégha az ősei nem is voltak azok.
 
Mit gondoltok, az örökített szenvedésprogramokkal , kontroll-programokkal megóvhatjátok a szenvedéstől a szeretteiteket?
 
Mit gondoltok, ha idealizáljátok a kapcsolataitokat, attól meggyógyul a lelketek?
 
A gyerek is tanítja a szülőt. Amint a szülő a viselkedésével emlékezteti a gyermeket, hogy miféle megoldandó feladata van az életben, úgy mutatja a gyermek is ugyanezt a szülőknek. Ennél mélyebb tanítás, ennél mélyebb szeretet, mint lehetőséget adni önmagad meghaladására, nincsen.
 
Fotó: marcisim via Pixabay

Legfrissebb írásaim

Amire a hegy tanít

Január első napján mindig felmegyek a hegyre. Ez az év legcsendesebb napja. Szeretem ezt a fajta csendet, szilveszter éjszakája után van valami megrendülés az erdőn, ahhoz hasonló, mint a megengedés előtti pillanat, amikor már feladtad a harcot, önmagadat, és belépsz az egység terébe. Gyönyörűszép élmény.

Tovább olvasom »

Tócsni őszre hangolva

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha a lelkünk egészségért teszünk, akkor megtettük a legfontosabbat. Pedig a test egészségre is visszahat a lelki oldalra, ezért érdemes arra is figyelmet fordítani, mivel tárpláljuk a testünket. Az őszi ízekre hangolt tócsni tökéletes táplálék, és nem bonyolult elkészíteni.

Tovább olvasom »

A hiba tapasztalat

Vonakodink tapasztalatot szerezni. Ez abból a hamis, tanult hitből fakad, hogy nem hibázhatunk, nem hozhatunk rossz döntéseket, mert akkor annak negatív következménye lesz az életünkre nézve. A legnagyobb tévedés, amit elkövethetünk, ha elutasítjuk a hiba következtében szerett értékes tapasztalatot.

Tovább olvasom »

Kövess a közösségi médiában

Hírlevél feliratkozás

Feliratkozom, hogy ne maradjak le a legfrissebb hírekről, eseményekről és a Hazatalálni a forráshoz közösség újdonságairól.