Tócsni őszre hangolva

Tócsni? Mit keres a tócsni a kineziológus oldalán?

Manapság az étkezésre nem szánunk megfelelő időt és figyelmet. „Mellesleg”, valami más tevékenység közben kapunk be valamit. Pedig a lecke a régi: nincs külön test és tudat, csak testtudat, vagy ahogy a szólás mondja, az vagy, amit megeszel, és ez nem csak a táplálék minőségére igaz.

Az amerikai őslakos kultúrában a gyerekeket étkezés közben tanítják. Amikor ugyanis az ételt a test befogadja, az elme is befogadóbb. Többek között ezért is fontos, hogy az étkezés közben ne a híradót nézzük, vagy ne a főnökkel vagy egy ügyféllel beszélgessünk, mert az elme elraktározza mindazt, ami a testi táplálékkal bejut a szervezetbe, beleértve az érzelmeket és a gondolatokat is.

A zen buddhista gyakorlásban az étkezés szertartás. Az evőpálcikákkal való étkezésnek más a ritmusa, nem lehet csak „bedobni” az ételt, nincs helye a habzsolásnak. A zen étkezési szertartás közben csend honol, a fókusz az étkezésen magán van. Mint minden szertartás a zenben, ez is azt a gyakorlást segíti elő, hogy tudatosan irányítsd az elmét, mindemellett a mértékletességre is ösztönöz.

A régi emberek nem fértek hozzá mai mértékben az élelmiszeripar termékeihez. Azt ették, amit az évszak engedett. A különböző béldaganatok nem is produkáltak olyan esetszámokat, mint manapság, és néhány évtizeddel ezelőtt még az sem volt általános, hogy fiatal emberek küzdjenek bélrákos megbetegedéssel. 

Az egyszerű étkezés nem betegít meg, ezért én magam is megtermelem a kertemben, amit megeszek, és szoktatom magamat ahhoz, hogy azt egyem, ami éppen terem.

A tócsni, vagy ahogy mifelénk nevezik, a lepcsánka is így került újra képbe. Az alaprecept szerint ez az étel burgonyából készül, de elkészíthető cukkiniből, répából, sőt, káposztából is. Ez utóbbinak a receptjét mutatom  most meg.

Hozzávalók:

1 kis fej édeskáposzta

2 sárgarépa

2 szem burgonya

1 lilahagyma (vagy újhagyma)

2 gerezd fokhagyma

3 tojás

5 evőkanál liszt

só, bors ízlés szerint

reszelt sajt (opcionális)

olaj (sütéshez)

A káposztát megtisztítjuk, a felső leveleket leválasztjuk, majd a torzsát kivágjuk. Lereszeljük és sózzuk, majd negyed órára állni hagyjuk. Ha levet ereszt, öntsük le róla.

A sárgarépát és a burgonyát megpuculjuk és ugyancsak lereszeljük. A káposztát, a répát és a burgonyát összekeverjük , fűszerezzük, hozzáadjuk az egész tojásokat és a lisztet, a felaprított hagymát és fokhagymát, illetve ha sajtot is szeretnénk bele tenni, akkor azt is.

Ha forró olajban foguk kisütni, akkor ebből a masszából kell egy evőkanálnyit a serpenyőbe tenni, és laposra nyomkodni. Minél vékonyabb a tócsni, annál ropogósabb.

Elkészíthetjük sütőben is a káposztás tócsnit. Ebben az esetben a masszához kell hozzáadnunk 3 evőkanál olajat. A tepsibe tegyünk sütőpapírt, és a már ismert módon halmozzuk a masszát evőkanálnyi adagokban, majd lapítsuk szét őket.

Légkeveréses technikával süssük 180 fokon kb 40 percig a tócsnikat, így lesz kívül ropogós, belül omlós a végeredmény.

Készíthetünk hozzá joghurtból és fokhagymából mártogatóst is.

Az igazán tudatos konyhát vivők már az étel készítése közben is fókuszálnak, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen energiával, érzésekkel, rezgéssel készül az az étel.

Az étel is energia, minden szinten.

Gondolhatunk például szeretettel arra, akit ez táplálni fog, vagy hálát adhatunk azért, mert lehetőségünk van hozzáférni organikus alapanyagokhoz, van időnk, energiánk elkészíteni az ételt, vagy egyáltalán azért, mert van mit ennünk. 

Fotó: Szántai Edina